Az 1993/94-es szezonban járunk, a magyar bajnokság 91. kiírásában. Ekkoriban még 16 csapatos volt az élvonal, ahol a kiesés osztályozós rendszerben dőlt el. Érdekes, hogy ebben a szezonban 5550 volt az átlagnézőszám, míg összesen 1 332 100-an látogattak ki a meccsekre. Érdemes ránézni a 16 csapatokra, teljesen nosztalgikus élmény végigfutni a neveken. Vác FC-Samsung, Videoton-Waltham FC, Csepel-Kodax SC BVSC-Dreher.
Kiélezett évad volt az, hiszen a győztes a Kispest Honvéd FC volt, amely az előző évadban a harmadik, míg még egy évvel korábban az első lett. A ’92/93-as szezonban végül 43 egységgel sikerült behúzni a bajnokságot a 42 pontos Vác előtt, így a csapat a következő évben elindulhatott a BL-ben a legjobb 32 között. Érdekesség, hogy a bajnoki cím egy külföldi edzővel jött össze, hiszen ekkor a finn Martti Kuusela irányította a Honvédot, aki történelmet írt, hiszen ő volt az első külföldi edző, aki magyar bajnokságot tudott nyerni. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy egy finn tréner hogyan kerül hazánkba, ám az üzleti érdekek hozták ide őt, ugyanis ekkoriban a Honvédnak belga tulajdonosa volt, Louis de Vries személyében, aki Kuuselát onnan ismerte, hogy korábban a belga Beerschotnál dolgozott. A finn tréner bajnok, bronzérmes és ezüstérmes is tudott lenni az itt eltöltött 3 éve során, pedig szkeptikusan fogadták őt a szurkolók. Azonban sikeres volt, sőt legenda lett, majd távozása utána megfordult Görögországban, Ciprusban és Finnországban is a most 71 esztendős szakember. Állítólag az első szava, amit magyarul megtanult az a MUNKA volt, ami nagyon igaz volt rá, az ő felfogására. Máig hősként tisztelik a csapat szurkolói, hiszen nagy tettet vitt véghez.
Essen szó a bajnokcsapatról is,
amelyben olyan játékosok játszottak, mint Csábi József, aki a magyar válogatottnál dolgozott sokáig pályaedzőként, vagy Pisont István, aki 7 szezont húzott le a Honvédnál, ami alatt 3 bajnoki címet is elért. Ő is dolgozott az MLSZ-nél, hiszen 2009-ben nevezték ki, ami sikeres döntésnek bizonyult, hiszen több, mint 6 év alatt 150 nemzetközi meccsen volt edző, vagy másodedző. Halmai Gábor neve is ismerős lehet, hiszen 57-szeres válogatottról van szó a személyében. Ő jelenleg a Magyar Labdarúgó-szövetség NB1-es bizottságának az elnöke, sőt, a Haladás résztulajdonosa is egyben. Illés Béláról sem szabad elfeledkezni, hiszen a korábbi Haladás, Honvéd és MTK labdarúgó jelenleg a szombathelyi gárda egyik tulajdonosa, míg az Illés Akadémia megalapítója. Az első osztályban több, mint 540 meccsen szerepelt, amelyeken 215 találatot szerzett. A válogatottban is szép pályafutást tudhat magáénak, hiszen 64 meccsen 15 gól a mérlege. A Honvédnál lett előszőr bajnok, gólkirály és az Év Játékosa is. 2004-ben vonult vissza a profi futballtól, majd társaival 3 évvel később megalapította az Illés Akadémiát.
Az első hely miatt a csapat elindulhatott a nemzetközi kupaporondon is, ahol a BL-ben, a legjobb 32 között a Manchester Uniteddel találták szemben magukat. Olyan legendák ellen játszhattak a Honvéd játékosai, mint Peter Schmeichel, Roy Keane, Eric Cantona vagy éppen Ryan Giggs. Az első meccsen, a találkozó elején egy gyors ellentámadás végén Keane-hez került a labda, aki mintegy 10 m-ről laposan a jobb alsó sarokba bombázott (0:1). A 40. percben egyenlítettek a kispestiek: Stefanov - Illés volt a labda útja, a középre küldött labdát azonban elvétették a manchesteri védők, Szabados pedig ott termett, s 5 m-ről a bal sarokba bombázott (1:1). Nem tartott sokáig a hazaiak öröme, ugyanis két perccel később Sharpe pontos középre adását a jókor érkező Keane küldte a hálóba (1:2). A 43. percben jött az újabb hidegzuhany: Giggs a balszélről középre ívelt, Plókai saját lábában elbotlott, így Cantonának nem volt nehéz 14 m-ről a kapuba találnia (1:3). A 69. percben egy hosszan előrevágott labdát Stefanov kapura emelt, ami Schmeichel mellett került a jobb sarokba, így alakult ki a 2:3-as végeredmény.
(A mérkőzés összefoglalója az alábbi linken tekinthető meg: https://youtu.be/9oY1s7GQQhc)
A visszavágóra 1993. szeptember. 29.-én került sor, 21:00 órakor a legendás Old Trafford stadionban, ahol kb. 40 ezer néző várta a csapatokat, ahol az eső perctől kezdve a hazaiak nyomtak, mint az várható volt, ám a Honvéd hősiesen védekezett, így csak a második félidőben jöttek a gólok, de sajnos nem magyar részről, ugyanis Steve Bruce két fejesgóljára (57. és 64. p.) csak Sallai tudott válaszolni a mérkőzés végén, a 78. percben, amivel a Honvéd csapata búcsúzni kényszerült, de legalább tisztességesen helyt állt.
A sikerek után azonban hanyatlásnak indult a klub, amely azért 1996-ban még nyert egy Magyar Kupát, azonban a jó játékosokat nem sikerült megtartani, így évről-évre a kiesés elkerülése volt a cél. 2003-ban érkezett el az, amit senki nem várt, ugyanis a csapat története során előszőr kiesett a másodosztályba, ami hatalmas sokként éltek meg a szurkolók. A legendás együttes, amely nem is olyan rég még a Manchester United ellen is helyt állt közel került ahhoz, hogy megszűnjön. Szerencsére erre nem került sor, ugyanis Gálhidi György irányításával rajt-cél győzelmet arattak az NB2-ben, sőt a Magyar Kupa döntőjébe is sikerült bejutni, ahol annak ellenére, hogy nem sikerült nyerni, azért egy UEFA kupa indulás összejött.
A nagy változások és a gondok elsősorban egy olasz üzletembernek és építésznek, Piero Pininek köszönhetők, akinek rossz megítélése volt. 2003-tól egészen 2006-ig volt a Budapest Honvéd tulajdonosa, aki hatalmas ígéretekkel érkezett meg, mint a legtöbb külföldi befektető. Minőségi igazolásokat ígért, amik nem igazán jöttek be. Sok botrányba is belekeveredett, volt, hogy elmaradtak a fizetések, míg az edzőket is egymás után váltogatták. 2006 nyarán pedig egy egészen vakmerő és furcsa döntésre készült, ugyanis Dunaújvárosba akarta elköltöztetni a Honvédot, amin az egész közvélemény kiakadt. Végül ez a szándéka megbukott, hiszen a szurkolók és tulajdonostársa, Kiss Zsolt is hevesen tiltakozott. Végül végre megszabadult tőle a Kispest, hiszen üzletrészét eladta Kiss Zsoltnak, aki az üzletrész 80%-át a mostani tulajdonosnak, George F. Hemingwaynek.
Elsősorban Pini idején érkeztek furcsábbnál-furcsább igazolások, elsősorban Afrikából, olyan országokból, amelyekről még csak nem is hallottunk. Mozambiki válogatott futballisták érkeztek, akik annyira névtelenek voltak, hogy alig van róluk információ az interneten. Az egyik ilyen játékos a 189 centiméter magas hátvéd, Marito volt, aki 2003-ban mutatkozhatott be a mozambiki válogatottban, majd 2 évvel rá igazolt hazánkba. Emlékezetes momentum vele kapcsolatban, amikor 2005 áprilisában egy Fehérvár elleni kupameccsen háromszor is a saját háta mögé rúgta a labdát, ami után le is cserélték a 27. percben és többet nem is játszott a nagycsapatban. Később, 2012-ben Sunnyboy leigazolását nem értette senki, pedig a líbiai játékosnak jó ajánlólevele volt, hiszen az Abedi Pelé Akadémiáról érkezett, ám ez nem biztos, hogy igaz, hiszen gyakran merült fel az emberben az a kérdés, hogy Sunnyboy vajon ismeri-e a játékot egyáltalán, annyira borzalmasan játszott. Két év alatt nem lépett pályára hivatalos meccseken, csak a kispadon ült. Távozása után a KFC-ben is látták dolgozni. A másik igencsak furcsa igazolás egy bizonyos Tangara volt, akiről semmi érdemi információ nincs a neten a karrierjéről, ellenben a magánéletével. A hírek szerint az Expressen hirdette magát, mint állás nélküli futb
allista, de az is kiderült róla, hogy felnőtt filmekben is szerepelt.
Persze, voltak azért olyan afrikai igazolásai is a Honvédnak, akik azért beváltak, gondoljunk csak Benjamin Angouára, aki jelenleg az MLSZ-ben szereplő New England Revolution játékosa, de korábban a Guingampban és a Valenciennesben is alapember volt az elefántcsontparti védő, aki hazánkban arról vált híressé, hogy 93 meccsen 35 sárga és 8 piroslapot gyűjtött, gyakorlatilag minden második meccsén kapott valamilyen lapot.
(Franciaországban sem nyugodott le, hiszen ezen a meccsen a bírótól próbálja elvenni a lapot: https://www.youtube.com/watch?v=cL0UmlXSrMAÖ)
Ezek a világot megváltó nevesincs igazolások többnyire a 2000-es évek közepén, végén érkeztek Kispestre, ám a közelmúltban is szinte csak nevesincs légiósok érkeztek a Honvédhoz, annak ellenére, hogy a Magyar Futball Akadémiára már akkor is lehetett volna támaszkodni, csakúgy, mint idén. 2015-ben például 9 ismeretlen légióst mutatott be George F. Hemingway, ám mondani se kell, egyikőjük sem váltotta meg a világot.
A Honvédnak jött a legjobban, hogy az MLSZ egyre inkább kezdni ösztönözni a klubokat arra, hogy támaszkodjanak a magyarokra, a fiatalokra, az akadémistákra. 2012/13-ban nem kevesebb, mint 20, ’13/14-ben 21, ’14/15-ben 26(!), ’15/16-ban csak 10, míg idén, a bajnokcsapatban már csak 7 légiós van, akik közül ketten már gyakorlatilag tiszteletbeli magyarok.
1992/93 után, 24 év elteltével nyert végre bajnokságot a Kispesti csapat, egy nem akármilyen kerettel, ugyanis előzetesen senki nem gondolta volna, hogy ez a fiatalokkal teletűzdelt, a Magyar Futball Akadémiára építő gárda képes lehet megnyerni az OTP Bank Ligát, amikor egy Videotonnak vagy egy Fradinak sokkal, de sokkal erősebb, bővebb kerete van. Marco Rossi azonban bizonyította, hogy magyar szinten igenis egy jó szakember, aki képes kihozni a legtöbbet a rendelkezésére álló játékosanyagból. Azért is szép eredmény ez, mert idén tényleg megkapták a lehetőséget a fiatalok, amivel éltek is, így talán a magyar futball is végre rádöbben arra, hogy érdemes megadni az esélyt minél korábban. A kérdés már csak az, hogy mi lesz jövőre, hiszen a keretet valószínűleg szét fogják kapkodni, míg a győzelem után Rossi is bejelentette a távozását, ami kételyeket vethet fel. Kérdés kik távoznak, illetve kik érkeznek, mindamellett, hogy fel lehet-e tölteni a csapatot kizárólag az utánpótlásból érkező játékosokkal. Sok a kérdés, amelyekre nagyon várják a választ a kispesti szurkolók, de annyi bizonyos, hogy érdekes lesz a jövő évi szezon, illetve a nyári selejtező meccsek.
(A zseniális afrikai igazolásokat bemutató részhez a válogatott.blog oldal A kispesti Afrika Korps II - a sötét oldal című írását használtam fel)
